A Magyar Sport Napja

A Magyar Athletikai Club, amely több más sportág mellett a labdarúgás meghonosításában is részt vállalt, 1875. május 6-án, Budapesten megrendezte kontinensünk első szabadtéri sportversenyét. Az eseményre emlékezve 2000 óta ez a nap a Magyar Sport Napja.

Korábban Magyarországon a sportéletet a német mintát követő tornamozgalom uralta. Ez nem a versenyzést tartotta a sport elsődleges céljának, hanem nevelési eszközként tekintett rá, így csupán bemutatókon (dísztorna) láthatta a gyakorlás eredményét a közönség.

Az újonnan megjelent irányzat, az angoloktól átvett atlétika magába foglalta a birkózást, az ökölvívást, a kerékpározást, úszást, vívást, a labdajátékokat, és céljának az egyén rendszeres edzettségének elérése mellett az amatőr versenyeken való megmérettetést tartotta. Gróf Esterházy Miksa diplomataként az Egyesült Államokban és Angliában ismerkedett meg ezzel a formával, és hazatérése után 1875 tavaszán nyomban létre hozta a Magyar Athletikai Clubot (MAC), amely már május 6-án – az Új Épület udvarán, a mai Szabadság tér helyén – meg is rendezett egy ilyen versenyt, amely nem csak hazánk, hanem egyben a kontinens első nyilvános atlétikai versenye is lett.

Ez a nap az elmúlt két évtizedben egyre inkább a hagyományos tömegsport ünnepévé vált, ahol a főként fiatal résztvevők (óvodások, iskolások) megismerkedhetnek olyan sportágakkal is, amelyet a településükön nem igazán űznek. Ezeket a sportágválasztó rendezvényeket – amellett, hogy népszerűsítik az egészséges életmódot, annak fontos pillérét, a rendszeres testedzést – nem titkoltan az utánpótlás nevelés első lépcsőfokának is szánták.

A szórakoztató tavaszi mozgás Sajószentpéteren is egyre népszerűbbé vált, sajnos ma még a régi formában lehetetlen lenne megrendezni. Reméljük, hogy egyre közeleg az idő, amikor újra együtt sportolhatunk, még ha talán a korábbiakhoz képest kissé eltérő szabályok között is.

Addig ugorjunk vissza egy évszázadnyi időt azokhoz az évekhez, amikor – a fenti nevezetes első szabadtéri sportverseny rendezése után majdnem pontosan ötven évvel – Sajószentpéteren is éledezni kezdett a sportélet, amely akkor a futballal volt egyenlő. Erről a Miskolci Reggeli Hírlap 1925. május 5-én megjelent két rövid tudósítása mesél:

„BEAC—SILCs 4:2 (0:2). Bíró: Kerekes Nándor. A második félidőben a BEAC nagy fölényben volt. A gólokat Foltányi (2), Szikora (2) BEAC, Lidicky és Lukács SILCs rúgták. Jók voltak: Szikora, Leitgeb, Szlobodnik (BEAC), Lukács, Mártonffi és Classen (SILCs).

Barátságos mérkőzés:

Miskolci II. sz. Polgári Iskola—Sajószentpéteri BTC 2:0 (0:0.) Bíró: Jozefkó.”

(* Névmagyarázat: BEAC=Borsodi Egyetértés Atlétikai Club, SILCs = Sajószentpéteri Iparos Kör Labdarúgó Csoportja, SBTC – Sajószentpéteri Bányatelepi Torna Club.)

Kiss Barnabás