A nyuszi maszkban jár

Húsvét a Septuagesima (hetvened) elnevezéssel is bíró keresztény ünnepkör legjelentősebb ünnepe, amely a farsangot lezáró húshagyó keddet követő nappal, hamvazószerdával (2021-ben február 17.) kezdődik, majd – mint latin nevéből is kitűnik – hetven napig tart, és a pünkösddel zárul le.

A hamvazószerda neve egy őskeresztény hagyományt idéz vissza: a hívők vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ami a megtisztulást és az elmúlást fejezte ki. Ezt a rítust erősíti meg II. Orbán pápa 1091-es rendelete, hogy a pap az előző évi szentelt barka hamujával rajzoljon keresztet a hívek homlokára: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” Ezzel a nappal kezdődik el a húsvét ünnepét megelőző negyven napos nagyböjt, a megtisztulás időszaka. A VII. században tették a nagyböjt kezdetét hamvazószerdára, így viszont húsvét vasárnapig negyvenhat naptári nap telik el, de a közbenső hat vasárnap nem számít böjti napnak.

A nagyböjti időszak utolsó vasárnapjának a neve virágvasárnap, Jézus ezen a napon vonult be szamárháton, pálmaágakat lengető tömeg között Jeruzsálembe. Ezzel kezdődik meg az ünnep előtti nagyhét, amelynek három kiemelt napja közül az első a nagycsütörtök. Ez a nap Jézus tanítványai körében elköltött utolsó vacsoráját, a Getsemáné kertben Júdás csókja után történő elfogatását, majd a Golgotára vezető keresztútját idézi emlékezetünkbe. Ekkor „a harangok Rómába mennek”, azaz elhallgatnak, és csak szombaton szólalnak meg újra. A második kiemelt nap a nagypéntek, Krisztus halálra ítéltetésének, valamint keresztre feszítésének a napja, egyben a legszigorúbb böjti nap, amikor a hagyomány szerint tilos húst enni. 2017 óta Magyarországon munkaszüneti nap. A nagyszombat estén rendezett körmenetek pedig arra emlékeztetnek, hogy a jövendölés szerint harmadnap feltámad halottaiból.

Húsvét Jézus feltámadásának ünnepe, az 1582-es egyházi kánon szerint (ez tulajdonképpen megerősítette a 325. évi első niceai zsinat határozatát) a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni első vasárnap: mozgó ünnepként tehát március 22 és április 25 közé eshet. A húsvét eredetileg a héber nyelven pészah-nak nevezett zsidó ünnep (magyar jelentése: elkerülni, kikerülni) volt: a zsidó nép az egyiptomi rabságból való szabadulására emlékezett vele. Eredetileg a két ünnep időpontja egybe esett, míg a fenti zsinat határozata külön nem választotta. A keleti kereszténységben a húsvétot továbbra is a Julián-naptár szerint ünneplik. Az ünnep neve az angol Easter, vagy a német Ostern formájában a tavasz germán istennője nevére (Ostara) utal, míg a magyar jelentése inkább arra, hogy a nagyböjtnek vége, ekkor lehet újra húst venni magunkhoz. Az Újszövetség szerint húsvét vasárnap keresztre feszítés utáni harmadik nap, Krisztus feltámadásának a napja, amivel megváltotta minden ember bűnét.

A húsvét hétfő legismertebb és egyben legelterjedtebb hagyománya a locsolkodás, amelyről írásos emlékek a 17. századból már maradtak ránk. E szokás alapja a víz megtisztító, megújító erejében keresendő, de egyes források bibliai eredetet is tulajdonítanak neki. A Húsvét kívül a tavaszvárás, a természet újjászületésének, és a termékenyégnek az ünnepe is. Amely által bő termést és állatszaporulatot kívánnak, amelyeket a nyúl, a tojás és a locsolás is szimbolizál.

Mára ez is, mint oly sok más népszokásunk kissé átalakult (ma már vízzel kevés helyen locsolnak), vagy kihalóban van, talán itt-ott a tojásfestés és a locsolkodók megajándékozásának kedves gesztusa tartja még magát. Nem kedvez az ünnepnek a mai járványhelyzet sem, hiszen ünnep ide, ünnep oda, a személyes találkozásokat – a saját magunk és mások védelmében is – a lehető legjobban vissza kell fognunk.

A húsvétot követő hét utolsó napja, a nyugati katolikus egyházban a húsvéti ünnep zárónapja a fehérvasárnap, amelyet a komatál, vagy mátkatál küldésének szokása miatt mátkáló vasárnapnak is szokták nevezni.

A nagy húsvéti ünnepkör végül a húsvét vasárnapot követő ötvenedik nappal, a pünkösddel (2021-ben május 24.) zárul le. A zsidó vallás ezen a napon ünnepelte a Pészah utáni ötvenedik (ebből származik a neve is) napot, az aratás, az első gyümölcsérés, majd a Tízparancsolat adományozásának ünnepét, a keresztények pedig a Szentlélek apostolokra történő kiáradását. Majd különböző nyelveken kezdtek beszélni és mégis megértették egymást, így alakultak ki a gyülekezetek. Emiatt a Pünkösd tulajdonképpen az egyház születésnapja.

Sajnos ma már az egy nyelven beszélők is egyre kevésbé értik meg egymást, pedig mikor lenne erre legnagyobb szükség, ha nem most, a legnagyobb bajban.

Kiss Barnabás

Programajánló


   


További híreink

Közérdekű telefonszámok

  • Központi Segélyhívó: 112
  • Rendőrség: 107
    Sajószentpéteri járőr 20/ 215-4081
  • Mentők: 104
  • Tűzoltók: 105
  • Orvosi Ügyelet: (48) 345-108, 20/250-4937
ÖNK 2020i választás
Adatvédelmi tájékozattó
Szakkör