Irodalmi est a könyvtárban

Kulturális hírek

2018. november 13-án (kedden) délután a Lévay József Városi Könyvtárban folytatódott a Lévay-napok programsorozata. Ahol a miskolci Éltető Lélek Irodalmi Kör Egyesület „Gondviselő jó Atyám vagy…” című zenés irodalmi esttel emlékezett városunk szülöttére, a reformkor száz éve elhunyt alakjára.

A 2011. óta egyesületi formában működő irodalmi kört keresztyén értelmiségiek hozták létre 2008-ban azzal a céllal, hogy a „magyar klasszikus és kortárs költők alkotásainak közvetítésével szolgálják keresztény hitünket és a magyar nemzet összetartozásának értekeit”.

Amint azt az egyesület elnöke, egyben az est moderátora Kardos Katalin elmondta, a rendezvény időpontja tökéletes választás, ugyanis 1844-ben ezen a napon fogadták el a magyart államnyelvvé tevő, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvényt. És ki lehetne méltóbb az ünneplésre ezen a napon (amely 2011. óta a magyar nyelv napja), mint Lévay József, aki irodalmárként, és közéleti emberként írásban és szóban is olyan nagyon sokat tett a szép magyar nyelvért.

Az est első részében dr. Porkoláb Tibor irodalomtörténész, a Miskolci Egyetem docense tartott lényegre törő előadást „Lévay József életpályája társadalomtörténeti nézőpontból” címmel. Ebben végig követte a nemesi származású, de tisztes szegénységben élő család gyermeke sorsának (időnként tipikus, máskor nagyon is kivételes) alakulását elérve a csúcspontjáig, Borsod vármegye alispáni tisztéig. Mint mondta, a forrásokat (középpontban a Visszatekintés című önéletírással) összevetve arra a következtetésre juthatunk, hogy Lévay szemében a megbecsülést, társadalmi rangot leginkább a vármegyei közigazgatás terepe biztosíthatta, amelynek egyik legfontosabb pozícióját (a főjegyzőit) csaknem harminc éven át, a másikat (az alispánit) egy évig töltötte be. Az ehhez szükséges készségek és képességek sorát pályafutása alatt tudatosan igyekezett megszerezni, és mindig fejleszteni. Jogot és német nyelvet tanul Késmárkon, magyar-és latin nyelv professzora lesz az alma materében, miközben retorikai, szónoki képességeit csiszolja. Jurátusi gyakorlatot és páratlan politikai kapcsolati tőkét szerez Szemere Bertalan megyei követ mellett. Politikailag következetesen megmarad szabadelvű Deák-pártinak. Irodalmi tisztasággal fogalmaz; munkájában szorgalmas, nagy munkabírású, pontos, kötelességtudó. Konszenzusra törekvő személyisége hatalmas tekintélyt biztosít számára. Ezek a feltételek abban az időben talán csupán Lévay számára voltak adottak.

Páratlanul hosszú (ismerte Petőfit, és recenziót ír Ady verseiről) irodalmi pályafutása, az irodalmi életben betöltött szerepe, akadémiai tagsága is valójában csupán mindezek elérésében segítette.

Az est második részében az Irodalmi kör tagjai (dr. Czap Ágota, Hangóné Birtha Melinda, dr. Jacsó Pál, Kardos Katalin) Lévay Józsefnek elsősorban a szeretetről (szülők, szülőföld, haza) szóló, talán legismertebbnek számító verseiből adtak elő, miközben a versek témájául szolgáló képeket vetítettek ki. A műsorblokkban dr. Romhányiné Papp Mária megzenésített Lévay-verseket énekelt, dr. Nehéz Károly pedig a Mikes című vers hangulatát Kacsóh Pongrác szerzeményének (Rákóczi megtérése) előadásával illusztrálta. A műsor énekbetéteihez a zenei kíséretet dr. Romhányi Róbert biztosította.

A rendezvénysorozatunk színvonalát emelő műsor méltó volt Lévay József emlékéhez, köszönjük az irodalmi és zenei élményt minden közreműködőnek.

Kiss Barnabás