2016. október 28. (péntek) 12:00
A Nemzetközi Stroke Szövetség kezdeményezésére 2009-től október 29. lett a Stroke Világnapja. Ezen a napon ingyenes szűréseket szerveznek, a megelőzésre, és a korszerű, hatékony kezelési módokra hívják fel a figyelmet. A kampányhoz 2011-ben Magyarország is csatlakozott, az idei világnap szlogenje: „Kis stroke, NAGY CSAPÁS”.
Az akut agyi érkatasztrófa, a stroke – a köznyelvben szélütés – hátterében leginkább az agyat ellátó ér elzáródása áll, és csak minden hatodik esetben agyvérzés. A szívbetegségek és rosszindulatú daganatok után a harmadik leggyakoribb halálozási ok, és bár megelőzhető és gyógyítható, mégis a leggyakoribb rokkantságot okozó betegség. Mintegy 250 ezer magyar ember él az árnyékában, 50 ezret érint, és évente 18 ezer veszíti életét a betegségben. Nemre, életkorra tekintet nélkül mindenki veszélyeztetett, sajnos egyre fiatalabb korosztályok is.
Fontos tehát, hogy a környezetünk és saját magunk is fel tudjuk ismerni a tüneteit, és azonnal segítséget hívjunk. Minden perc számít, nem mindegy, hogy a beteg mikor jut szakszerű ellátáshoz, hiszen a stroke minden órájában nagyjából 700 kilométer idegpálya és 2 millió idegsejt pusztul el az agyunkban. A szakemberek ezért egy 4,5 órás terápiás időablakkal számolnak, utána egyre csökken az esély a felépülésre, a megfelelő életminőség biztosítására. Ez – a magyar egészségügy mai állapotában – az ellátás minőségének területi egyenetlenségei miatt nem igazán megnyugtató, főképpen az egyébként is veszélyeztetettebb régiók betegei számára.
Mint egyik nyilatkozatában dr. Csiba László egyetemi tanár, a Magyar Stroke Társaság vezetőségi tagja, a Debreceni Klinikai Központ Neurológiai Klinikájának sajószentpéteri születésű igazgatója is elmondta: „Mindenképpen paradigmaváltásra van szükség a stroke finanszírozásában ahhoz, hogy megfelelő minőségű és technikai hátterű kezelést tudjanak nyújtani a kórházak a betegeiknek. Sajnos egyes súlyponti intézmények nem rendelkeznek az alapvető technikai feltételekkel, ugyanakkor más kórházak pedig nem tudnak felkerülni a finanszírozottak listájára. A technikai, és anyagi feltételek mindössze 16 kórházban biztosítottak, ennek minimum a kétszeresére lenne szükség. Hazánkban a szélütésnek mintegy 1%-át tudják csak vérrögoldó kezeléssel gyógyítani, ezt a számot a jövőben mindenképpen tovább kell növelni, hogy egyre kevesebb legyen a tragédia.”
Ha valaki, akkor a szakma nemzetközileg is elismert tekintélye ismeri a helyzetet, hiszen oktatóként, gyógyítóként és tudósként is az agyi érkatasztrófáknak szenteli az életét, az ő klinikáján végzik Magyarországon a legtöbb vérrögoldó kezelést. Ennek a kimagasló tudományos munkának az eredményeit ismerték el ez év májusában, amikor a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választották. Szívből gratulálunk hozzá, és még hosszú, sikeres pályafutást kívánunk neki!
2016. október 28.
Kiss Barnabás
Tweet
Megosztás Facebook-on
Megosztás LinkedIn-en
Vissza
Minden perc számít
A Nemzetközi Stroke Szövetség kezdeményezésére 2009-től október 29. lett a Stroke Világnapja. Ezen a napon ingyenes szűréseket szerveznek, a megelőzésre, és a korszerű, hatékony kezelési módokra hívják fel a figyelmet. A kampányhoz 2011-ben Magyarország is csatlakozott, az idei világnap szlogenje: „Kis stroke, NAGY CSAPÁS”.
Az akut agyi érkatasztrófa, a stroke – a köznyelvben szélütés – hátterében leginkább az agyat ellátó ér elzáródása áll, és csak minden hatodik esetben agyvérzés. A szívbetegségek és rosszindulatú daganatok után a harmadik leggyakoribb halálozási ok, és bár megelőzhető és gyógyítható, mégis a leggyakoribb rokkantságot okozó betegség. Mintegy 250 ezer magyar ember él az árnyékában, 50 ezret érint, és évente 18 ezer veszíti életét a betegségben. Nemre, életkorra tekintet nélkül mindenki veszélyeztetett, sajnos egyre fiatalabb korosztályok is.
Fontos tehát, hogy a környezetünk és saját magunk is fel tudjuk ismerni a tüneteit, és azonnal segítséget hívjunk. Minden perc számít, nem mindegy, hogy a beteg mikor jut szakszerű ellátáshoz, hiszen a stroke minden órájában nagyjából 700 kilométer idegpálya és 2 millió idegsejt pusztul el az agyunkban. A szakemberek ezért egy 4,5 órás terápiás időablakkal számolnak, utána egyre csökken az esély a felépülésre, a megfelelő életminőség biztosítására. Ez – a magyar egészségügy mai állapotában – az ellátás minőségének területi egyenetlenségei miatt nem igazán megnyugtató, főképpen az egyébként is veszélyeztetettebb régiók betegei számára.
Mint egyik nyilatkozatában dr. Csiba László egyetemi tanár, a Magyar Stroke Társaság vezetőségi tagja, a Debreceni Klinikai Központ Neurológiai Klinikájának sajószentpéteri születésű igazgatója is elmondta: „Mindenképpen paradigmaváltásra van szükség a stroke finanszírozásában ahhoz, hogy megfelelő minőségű és technikai hátterű kezelést tudjanak nyújtani a kórházak a betegeiknek. Sajnos egyes súlyponti intézmények nem rendelkeznek az alapvető technikai feltételekkel, ugyanakkor más kórházak pedig nem tudnak felkerülni a finanszírozottak listájára. A technikai, és anyagi feltételek mindössze 16 kórházban biztosítottak, ennek minimum a kétszeresére lenne szükség. Hazánkban a szélütésnek mintegy 1%-át tudják csak vérrögoldó kezeléssel gyógyítani, ezt a számot a jövőben mindenképpen tovább kell növelni, hogy egyre kevesebb legyen a tragédia.”
Ha valaki, akkor a szakma nemzetközileg is elismert tekintélye ismeri a helyzetet, hiszen oktatóként, gyógyítóként és tudósként is az agyi érkatasztrófáknak szenteli az életét, az ő klinikáján végzik Magyarországon a legtöbb vérrögoldó kezelést. Ennek a kimagasló tudományos munkának az eredményeit ismerték el ez év májusában, amikor a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választották. Szívből gratulálunk hozzá, és még hosszú, sikeres pályafutást kívánunk neki!
2016. október 28.
Kiss Barnabás
Tweet
Megosztás Facebook-on
Megosztás LinkedIn-en
Vissza