2021. december 1. (szerda) 11:20
2021. november 19-én adták át a megye közösségéért végzett tevékenységben kiemelkedő teljesítményt nyújtó tagjainak a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Szociális Munkáért, a Vay Ábrahám Tudományos és az Alkotói díjait.
Szűkebb pátriánk, a megye történelme, közélete kimagasló alakjai hatalmas fényképeit hordozó ódon falak között ez évben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Vay Ábrahám Tudományos díját Sajószentpéter szülötte, dr. Tóth Péter történész vehette át.
A díj névadója, Vay Ábrahám gróf, az MTA egyik támogatója, valamint alapító- és igazgatósági tagja Lévay József születésének évében (1825) lett Borsod vármegye első alispánja. Amely címet a megyei közigazgatásban éppen a Vay család tagjai mellett eltöltött három évtizedes főjegyzői tevékenysége megkoronázásául - első nemesi címmel nem rendelkezőként - rövid ideig neves költőnk is viselhetett.
Tóth Péter 1949-ben szintén Sajószentpéteren született, majd végezte az általános iskoláit. Jó tanulóként sokat olvasott, gyerekként csillagásznak vagy geológusnak készült. Gimnáziumi tanulmányait Pannonhalmán kezdte, de már Sárospatakon érettségizett le. Bányageológusnak jelentkezett, de Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karán „helyhiány” miatt elutasították, így a Debreceni Egyetem latin-magyar szakán szerzett diplomát 1978-ban.
Két évet szakközépiskolában tanított Kazincbarcikán, majd öt éven át levéltáros Miskolcon a megyei levéltárban, később tudományos kutató a Borsodi Szénbányáknál. Négy év kaposvári kitérőt - ekkor a Somogy Megyei Levéltár főlevéltárosa - követően 1989-ben visszatért Miskolcra hasonló munkakörbe.
Innen került 1992-ben oktatónak a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar történelem szakára, ahol 1996-ban a történelemtudomány kandidátusa, 1997-től egyetemi docens, 1999-től Széchenyi Professzori Ösztöndíjas, 2007-től nyugdíjazásáig tanszékvezető.
Fontosabb kutatási területei a középkori és kora újkori források a török kiűzésére vonatkozó, külföldi levéltárakban fennmaradt források, az erdélyi királyi könyvek feltárása, és a vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek kiadása. Várostörténeti munkái Miskolc, Sajószentpéter monográfiájának kiadására irányulnak, utóbbival kapcsolatban több könyv szerzője. Elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy szülővárosa jelen és jövő generációinak tagjai a város történetét alapos, tudományos igénnyel megalkotott helytörténeti forráskötetei mellett számos közérthető, képeslapokkal, fotókkal is illusztrált kiadványából is megismerhessék. Emellett kutatta a cigányok, besenyők, jászok, vallonok történetét is. Fordításai által ismerhettük meg Hatvani István filozófus, Bél Mátyás ország leíró, Giovanni Antonio Scopoli selmeci professzor, vagy Georgius Agricola természettudósok munkáit. Ezen munkáival kapcsolatban lengyel, olasz, és vatikáni levéltárak anyagai között is kutathatott. Jelenleg címzetes egyetemi tanárként vesz részt az intézet és a doktori iskola munkájában. 271 tudományos munka, 1440 független hivatkozás, 23-as Hirsch index jelzi gazdag pályafutását.
Munkásságát Miskolc város Herman Ottó tudományos díjával, a Miskolci Egyetem Bölcsészkarért Emlékéremmel, és 2009-ben Sajószentpéter város díszpolgára cím kitüntetésekkel ismerték el.
Mostani kitüntetéséhez szívből gratulálunk.Megosztás Facebook-onVissza
Megyei elismerésben részesült dr. Tóth Péter
2021. november 19-én adták át a megye közösségéért végzett tevékenységben kiemelkedő teljesítményt nyújtó tagjainak a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Szociális Munkáért, a Vay Ábrahám Tudományos és az Alkotói díjait.
Szűkebb pátriánk, a megye történelme, közélete kimagasló alakjai hatalmas fényképeit hordozó ódon falak között ez évben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Vay Ábrahám Tudományos díját Sajószentpéter szülötte, dr. Tóth Péter történész vehette át.
A díj névadója, Vay Ábrahám gróf, az MTA egyik támogatója, valamint alapító- és igazgatósági tagja Lévay József születésének évében (1825) lett Borsod vármegye első alispánja. Amely címet a megyei közigazgatásban éppen a Vay család tagjai mellett eltöltött három évtizedes főjegyzői tevékenysége megkoronázásául - első nemesi címmel nem rendelkezőként - rövid ideig neves költőnk is viselhetett.
Tóth Péter 1949-ben szintén Sajószentpéteren született, majd végezte az általános iskoláit. Jó tanulóként sokat olvasott, gyerekként csillagásznak vagy geológusnak készült. Gimnáziumi tanulmányait Pannonhalmán kezdte, de már Sárospatakon érettségizett le. Bányageológusnak jelentkezett, de Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karán „helyhiány” miatt elutasították, így a Debreceni Egyetem latin-magyar szakán szerzett diplomát 1978-ban.
Két évet szakközépiskolában tanított Kazincbarcikán, majd öt éven át levéltáros Miskolcon a megyei levéltárban, később tudományos kutató a Borsodi Szénbányáknál. Négy év kaposvári kitérőt - ekkor a Somogy Megyei Levéltár főlevéltárosa - követően 1989-ben visszatért Miskolcra hasonló munkakörbe.
Innen került 1992-ben oktatónak a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar történelem szakára, ahol 1996-ban a történelemtudomány kandidátusa, 1997-től egyetemi docens, 1999-től Széchenyi Professzori Ösztöndíjas, 2007-től nyugdíjazásáig tanszékvezető.
Fontosabb kutatási területei a középkori és kora újkori források a török kiűzésére vonatkozó, külföldi levéltárakban fennmaradt források, az erdélyi királyi könyvek feltárása, és a vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek kiadása. Várostörténeti munkái Miskolc, Sajószentpéter monográfiájának kiadására irányulnak, utóbbival kapcsolatban több könyv szerzője. Elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy szülővárosa jelen és jövő generációinak tagjai a város történetét alapos, tudományos igénnyel megalkotott helytörténeti forráskötetei mellett számos közérthető, képeslapokkal, fotókkal is illusztrált kiadványából is megismerhessék. Emellett kutatta a cigányok, besenyők, jászok, vallonok történetét is. Fordításai által ismerhettük meg Hatvani István filozófus, Bél Mátyás ország leíró, Giovanni Antonio Scopoli selmeci professzor, vagy Georgius Agricola természettudósok munkáit. Ezen munkáival kapcsolatban lengyel, olasz, és vatikáni levéltárak anyagai között is kutathatott. Jelenleg címzetes egyetemi tanárként vesz részt az intézet és a doktori iskola munkájában. 271 tudományos munka, 1440 független hivatkozás, 23-as Hirsch index jelzi gazdag pályafutását.
Munkásságát Miskolc város Herman Ottó tudományos díjával, a Miskolci Egyetem Bölcsészkarért Emlékéremmel, és 2009-ben Sajószentpéter város díszpolgára cím kitüntetésekkel ismerték el.
Mostani kitüntetéséhez szívből gratulálunk.Megosztás Facebook-onVissza