2022. január 25. (kedd) 14:32
A kultúra bennünk él
1989 óta a Himnusz egy híján kétszáz évvel ezelőtti születésnapjára - a kézirat letisztázásának dátumára - emlékezve minden évben január 22-én ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját. Ennek szellemében ezen a napon, vagy hétvégén az ország szinte minden kulturális intézménye igyekszik színes programokkal szolgálni látogatóit. Mint ahogyan január 21.-én (pénteken) délután Sajószentpéteren a Művelődési ház is, amely – a járványügyi szabályozásnak megfelelő feltételekkel - két rendezvényre is várta az érdeklődőket. Az előtérben felállított kivetítőn - az ünnepi hangulatra történő ráhangolódást segítendő - a gyülekezőket a korábbi kényszerhelyzet miatt született nagyszerű kisfilm fogadta, amelyben városunk nyolc különböző korú és nemű polgára szavalt el nemzeti imádságunk versszakaiból egyet-egyet. 16 órától a színházterem nézőteréből kialakított kis irodalmi sarokban a költészet kedvelőinek – a szerző közreműködésével – Stoytcheva Éva könyvtáros mutatta be Szőke Éva „Százszorszépek II.” címmel megjelent verseskötetét. Az elhangzott, szeretetből fakadó alkotások a versíró élete egy-egy pillanatának lenyomatai, ezért közülük bizonyára sokan tudnak választani olyat, amivel azonosulni tudnak. Amint megtudhattuk, a kötet az olvasás élménye mellett is szándékozik adni, hiszen megvásárlásával egyben jótékony célokat is támogat az olvasó. A másik, 17 órakor kezdődött programkínálat már hagyománynak számít a kultúra napján. A Kazincbarcikai Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola tanárai (Bacskó Éva - fuvola, Nagy Albertné – zongora) által előadott, Járdányi Pál szerezte Szonáta II. tételének meghallgatása után, a helyi képzőművészek közül most Orosz Ottó képeiből válogatott kiállítást nyitott meg Csorba Csaba, az MSK igazgatója. Az 1959-ben kezdődő és napjainkig tartó „Időutazás”-on – a szervező Miértünk, Sajószentpéterért alapítvány, az MSK dolgozói, és minden művészetkedvelő nagy örömére – szép számú „útitárs” vett részt. És gyönyörködhetett a festmények csodálatosan szép színvilágában, a grafikák őszinteségében, amit a városi könyvtárban akár minden nyitvatartási napon újra megtehet, ugyanis ritka nemes gesztussal az elmúlt év végén mintegy negyven alkotását az intézménynek ajándékozta. A két rendezvény ismét azt bizonyította, hogy a magyar kultúra, mivel bennünk él, tehát mindenkié, bármennyire is szeretnék azt sokan kisajátítani. És akkor lesz igazán gazdag és sokszínű, ha megmarad szabadnak, mert akkor minden alkotónak helye lesz benne. Legyen ő egy sajószentpéteri versíró, amatőr festő, esetleg zenész, vagy éppen egy fővárosi regényíró, vagy operaénekes. Akik a maguk tehetsége arányában mind-mind hozzájárulnak a közös kincsünk gazdagabbá tételéhez.Kiss Barnabás
Megosztás Facebook-onVissza