2022. április 14. (csütörtök) 11:02
A húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, amikor Jézus feltámadására emlékezünk. Mivel ma már a nagypéntek is munkaszüneti nap, így a húsvét négynapos ünnep, ez évben április 15-e és 18-a közé eső hosszú hétvége.
Az Újszövetség tanítása szerint a pénteki keresztre feszítése utáni harmadik napon Jézus feltámadt, hogy ezzel megváltsa minden ember bűnét.
A 325. évi első niceai zsinat határozata a húsvét vasárnapot a tavaszi napéjegyenlőséghez (március 21) kötötte, és az azt követő első holdtölte utáni első vasárnapban határozta meg, ezt az 1582-es egyházi kánon megerősítette. A csillagászati alapon nyugvó meghatározás miatt a húsvét egy mozgó ünnep, amely március 22-e és április 25-e közé eshet.
Eredetileg a zsidó nép az egyiptomi rabságból való szabadulására emlékezett a héber nyelven pészahnak nevezett - magyar jelentése: kikerülni - zsidó ünneppel, a két ünnep időpontja egybeesett, a niceai zsinat határozata választotta külön. A keleti kereszténységben a húsvétot továbbra is a Julián-naptár szerint ünneplik. Húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelyek alapja a természet újjászületése, ha úgy tetszik: feltámadása. Neve angol Easter, és a német Ostern formájában is a tavasz germán istennője nevére (Ostara) utal, míg a magyar megfelelője inkább arra, hogy a nagyböjtnek vége, újra lehet húst venni magunkhoz.
A húsvét elnevezés (a karácsonyhoz hasonlóan) valójában egy nagy ünnepkört takar. Ennek első ünnepnapja a farsangot lezáró húshagyó keddet követő hamvazószerda, melynek neve egy őskeresztény hagyományt idéz vissza: a hívők vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ami a megtisztulást és az elmúlást fejezte ki. Ezzel a nappal kezdődik el a húsvét ünnepét megelőző negyven napos nagyböjt, a megtisztulás időszaka.
A húsvét ünnepét megelőző nagyböjti időszak utolsó vasárnapjának a neve virágvasárnap, Jézus ezen a napon vonult be Jeruzsálembe. Ezzel kezdődik az ünnep előtti nagyhét, amelynek három kiemelt napja közül az első a nagycsütörtök. A nap Jézus tanítványai körében elköltött utolsó vacsoráját, a Júdás csókja után történő elfogatását, majd a Golgotára vezető keresztútját idézi emlékezetünkbe. Ekkor „a harangok Rómába mennek”, és csak szombaton szólalnak meg újra. A második kiemelt nap a nagypéntek, Krisztus halálra ítéltetésének, valamint keresztre feszítésének a napja, egyben a legszigorúbb böjti nap, amikor a hagyomány szerint tilos húst enni, 2017 óta Magyarországon munkaszüneti nap. A nagyszombat estén rendezett körmenetek pedig arra emlékeztetnek, hogy a jövendölés szerint harmadnap feltámad halottaiból.
A húsvétot követő hét utolsó napja, egyben a húsvéti ünnep zárónapja a fehérvasárnap, amelyet a komatál, vagy mátkatál küldésének szokása miatt „mátkáló” vasárnapnak is szokták nevezni.
A fentiekből is kitűnik, hogy a húsvét mind világi, mind egyházi ünnepként él ma is tovább, sok kihalt, és néhány kissé halványuló hagyománnyal (sonkafőzés, tojásfestés, locsolkodás). Legjobban a gyerekek örülnek ilyenkor az egyre bátrabban elő-előbújó napocskának, és a tojáskereső kaland végén a sok édességnek. Vigyázzunk az örömükre, mert a tavaszi szél sajnos a barbárság lőporszagú szellemét is fújja felénk. Vigyázzunk egymásra az utakon, és nem csupán azért, mert az ittas vezetőknek a jogosítványuk is veszélyben lehet ezeken a napokon.
Tavaszváró húsvét
A húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, amikor Jézus feltámadására emlékezünk. Mivel ma már a nagypéntek is munkaszüneti nap, így a húsvét négynapos ünnep, ez évben április 15-e és 18-a közé eső hosszú hétvége.
Az Újszövetség tanítása szerint a pénteki keresztre feszítése utáni harmadik napon Jézus feltámadt, hogy ezzel megváltsa minden ember bűnét.
A 325. évi első niceai zsinat határozata a húsvét vasárnapot a tavaszi napéjegyenlőséghez (március 21) kötötte, és az azt követő első holdtölte utáni első vasárnapban határozta meg, ezt az 1582-es egyházi kánon megerősítette. A csillagászati alapon nyugvó meghatározás miatt a húsvét egy mozgó ünnep, amely március 22-e és április 25-e közé eshet.
Eredetileg a zsidó nép az egyiptomi rabságból való szabadulására emlékezett a héber nyelven pészahnak nevezett - magyar jelentése: kikerülni - zsidó ünneppel, a két ünnep időpontja egybeesett, a niceai zsinat határozata választotta külön. A keleti kereszténységben a húsvétot továbbra is a Julián-naptár szerint ünneplik. Húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelyek alapja a természet újjászületése, ha úgy tetszik: feltámadása. Neve angol Easter, és a német Ostern formájában is a tavasz germán istennője nevére (Ostara) utal, míg a magyar megfelelője inkább arra, hogy a nagyböjtnek vége, újra lehet húst venni magunkhoz.
A húsvét elnevezés (a karácsonyhoz hasonlóan) valójában egy nagy ünnepkört takar. Ennek első ünnepnapja a farsangot lezáró húshagyó keddet követő hamvazószerda, melynek neve egy őskeresztény hagyományt idéz vissza: a hívők vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ami a megtisztulást és az elmúlást fejezte ki. Ezzel a nappal kezdődik el a húsvét ünnepét megelőző negyven napos nagyböjt, a megtisztulás időszaka.
A húsvét ünnepét megelőző nagyböjti időszak utolsó vasárnapjának a neve virágvasárnap, Jézus ezen a napon vonult be Jeruzsálembe. Ezzel kezdődik az ünnep előtti nagyhét, amelynek három kiemelt napja közül az első a nagycsütörtök. A nap Jézus tanítványai körében elköltött utolsó vacsoráját, a Júdás csókja után történő elfogatását, majd a Golgotára vezető keresztútját idézi emlékezetünkbe. Ekkor „a harangok Rómába mennek”, és csak szombaton szólalnak meg újra. A második kiemelt nap a nagypéntek, Krisztus halálra ítéltetésének, valamint keresztre feszítésének a napja, egyben a legszigorúbb böjti nap, amikor a hagyomány szerint tilos húst enni, 2017 óta Magyarországon munkaszüneti nap. A nagyszombat estén rendezett körmenetek pedig arra emlékeztetnek, hogy a jövendölés szerint harmadnap feltámad halottaiból.
A húsvétot követő hét utolsó napja, egyben a húsvéti ünnep zárónapja a fehérvasárnap, amelyet a komatál, vagy mátkatál küldésének szokása miatt „mátkáló” vasárnapnak is szokták nevezni.
A fentiekből is kitűnik, hogy a húsvét mind világi, mind egyházi ünnepként él ma is tovább, sok kihalt, és néhány kissé halványuló hagyománnyal (sonkafőzés, tojásfestés, locsolkodás). Legjobban a gyerekek örülnek ilyenkor az egyre bátrabban elő-előbújó napocskának, és a tojáskereső kaland végén a sok édességnek. Vigyázzunk az örömükre, mert a tavaszi szél sajnos a barbárság lőporszagú szellemét is fújja felénk. Vigyázzunk egymásra az utakon, és nem csupán azért, mert az ittas vezetőknek a jogosítványuk is veszélyben lehet ezeken a napokon.
Kiss B.
Megosztás Facebook-onVissza