2022. június 5. (vasárnap) 05:34
A keresztények legjelentősebb ünnepe, a húsvéti ünnepkör, amely hamvazószerdával (idén február 22.) kezdődik, majd Húsvét után ötven nappal, a pünkösddel zárul le. A Pünkösdöt tehát a nyugati kereszténységben a húsvét utáni hetedik vasárnapon és az azt követő hétfőn ünneplik. Amely így (május 10-11. és június 13-14. közé eső) szintén változó ünnep.
Egykor a zsidó vallás ezen a napon ünnepelte a Pészah utáni (mint ahogyan a neve is jelzi) ötvenedik napot, az aratás, az első gyümölcsérés, majd a Tízparancsolat adományozásának ünnepét:
„Számoljatok a szombatra következő naptól, tehát attól a naptól, amelyen elviszitek a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet. Ötven napot számoljatok a hetedik szombat utáni napig, és akkor mutassatok be új ételáldozatot az Úrnak!”
A keresztények pedig a Szentléleknek (latinul: Spiritus Sanctus), Krisztus tanítványaira, az apostolokra történő kiáradásáról emlékeznek meg vele:
„Amikor pedig eljött pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szent Szellemmel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy ahogy a Szellem adta nekik, hogy szóljanak. Sok kegyes zsidó férfi tartózkodott akkor Jeruzsálemben azok közül, akik a Föld minden nemzete között éltek. Amikor a zúgás támadt, összefutott ez a sokaság, és nagy zavar keletkezett, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni…
Péter azonban előállván a tizeneggyel, felemelé szavát, és szóla nékik: Zsidó férfiak, és mindnyájan, kik lakoztok Jeruzsálemben… Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát. Akik azért örömest vevék az ő beszédét; megkeresztelkedének, és hozzájuk csatlakozék azon a napon mintegy háromezer lélek…”
Emiatt a Pünkösdöt tulajdonképpen az egyház születésnapjaként tarthatjuk számon. A római katolikus egyházban a hagyományok szerint pünkösdtől kezdve szokás kiszolgáltatni a bérmálás szentségét. Vannak települések, ahol ilyenkor tarják meg a helyi búcsút, legnagyobb, és határokon átívelő zarándoklat Csíksomlyóhoz köthető.
Az ünnephez emellett különböző népszokások is társulnak, közöttük az egyik legrégibb, már a középkorban is meglévő, és ma talán legismertebb a pünkösdi király megválasztása. Ilyenkor az ügyességi versenyek győztese lett a legények vezére, aki minden lakodalomba, mulatságra hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, persze csak egy meghatározott időre, olyan mulandó módon, mint (a szólásból is ismert) „pünkösdi királyság”.
Az idén június 5-én és 6-án ünnepeljük a Pünkösdöt
A keresztények legjelentősebb ünnepe, a húsvéti ünnepkör, amely hamvazószerdával (idén február 22.) kezdődik, majd Húsvét után ötven nappal, a pünkösddel zárul le. A Pünkösdöt tehát a nyugati kereszténységben a húsvét utáni hetedik vasárnapon és az azt követő hétfőn ünneplik. Amely így (május 10-11. és június 13-14. közé eső) szintén változó ünnep.
Egykor a zsidó vallás ezen a napon ünnepelte a Pészah utáni (mint ahogyan a neve is jelzi) ötvenedik napot, az aratás, az első gyümölcsérés, majd a Tízparancsolat adományozásának ünnepét:
„Számoljatok a szombatra következő naptól, tehát attól a naptól, amelyen elviszitek a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet. Ötven napot számoljatok a hetedik szombat utáni napig, és akkor mutassatok be új ételáldozatot az Úrnak!”
A keresztények pedig a Szentléleknek (latinul: Spiritus Sanctus), Krisztus tanítványaira, az apostolokra történő kiáradásáról emlékeznek meg vele:
„Amikor pedig eljött pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szent Szellemmel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy ahogy a Szellem adta nekik, hogy szóljanak. Sok kegyes zsidó férfi tartózkodott akkor Jeruzsálemben azok közül, akik a Föld minden nemzete között éltek. Amikor a zúgás támadt, összefutott ez a sokaság, és nagy zavar keletkezett, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni…
Péter azonban előállván a tizeneggyel, felemelé szavát, és szóla nékik: Zsidó férfiak, és mindnyájan, kik lakoztok Jeruzsálemben… Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát. Akik azért örömest vevék az ő beszédét; megkeresztelkedének, és hozzájuk csatlakozék azon a napon mintegy háromezer lélek…”
Emiatt a Pünkösdöt tulajdonképpen az egyház születésnapjaként tarthatjuk számon. A római katolikus egyházban a hagyományok szerint pünkösdtől kezdve szokás kiszolgáltatni a bérmálás szentségét. Vannak települések, ahol ilyenkor tarják meg a helyi búcsút, legnagyobb, és határokon átívelő zarándoklat Csíksomlyóhoz köthető.
Az ünnephez emellett különböző népszokások is társulnak, közöttük az egyik legrégibb, már a középkorban is meglévő, és ma talán legismertebb a pünkösdi király megválasztása. Ilyenkor az ügyességi versenyek győztese lett a legények vezére, aki minden lakodalomba, mulatságra hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, persze csak egy meghatározott időre, olyan mulandó módon, mint (a szólásból is ismert) „pünkösdi királyság”.
Kiss B.
Megosztás Facebook-onVissza