2018. március 13. (kedd) 09:41
A nemzetközi nőnap, a lányok, feleségek, anyák tiszteletére rendezte a Lévay József Városi Könyvtárban 2018. március 3-án 10.00 órától szombat délelőtti irodalmi matinéját a Sajószentpéteri Irodalmi Kör.
Március 8-án minden nő iránt tanúsított tiszteletünk, megbecsülésünk kifejezésének jeleként 1917 (Magyarországon 1948) óta világszerte március 8-án ünneplik a Nemzetközi Nőnapot. A nők egyenjogúságáért folytatott küzdelmekre emlékezve az ENSZ közgyűlése 1977-ben ezt a napot tette meg a nők jogai és a nemzetközi béke világnapjává is.
A nők esélyegyenlőségéért, az ellenük elkövetett erőszak ellen számos területen még ma is van mit tennünk, erről tanúskodik a közelmúltban a közösségi médiában indult, majd világszerte lezajlott #metoo kampány is, amely a filmvilágot rázta meg elsősorban, de felszínre hozta életünk számos más területén is a meglévő problémákat. Magyarország 2014 márciusában aláírta ugyan az Európa Tanács Egyezményét (Isztambuli Egyezmény), a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról, de a parlament kormánypárti többsége folyamatosan lesöpörte az életbe léptetéséről szóló javaslatokat. Itt már el is jutottunk a magyar parlamenthez, a politika minősíthetetlen hangneméhez, és sajnálhatjuk (vagy megérthetjük az okát), hogy ilyen kevés nő vállal benne szerepet.
Teljesítményükkel a világirodalomban szerencsére ennél több elismerést vívtak ki maguknak a nők. Hiszen amíg az összes Nobel-díj tulajdonosainak csupán 4,1%-a nő, ez az arány az irodalmi Nobel-díjasok esetén 31%. Kezdte a sort 1909-ben a svéd Selma Lagerlöf (Nils Holgersson „szülőanyja” – nyolc férfi kollégája után) és zárta a 2015. évi díjazott belarusz Szvjatlana Alekszievics.
Róluk folyt a beszélgetés szombaton délelőtt. És azokról is, akik a magyar irodalom meghatározó alakjaivá váltak, Dukai Takách Judittal kezdve a sort Szabó Magdáig.
Természetesen – és nem csupán születésének 190., halálának 150. évfordulója okán – hosszabban esett szó a „feleségek felesége”, és egyszerre az „elátkozott özvegy”, azaz Szendrey Júlia életéről, akiről kevesen tudják: amellett, hogy Petőfi Sándor múzsája volt, a naplóján túl verseket is írt, tehetséges költőnőként tartották számon. Ezt az elhangzott versei is igazolták.
Miután már néhány napsugár is előmerészkedett a nőket köszönteni, március 9-én 18:00-tól a Sajószentpéteri Művelődési Központban ismét értük, és leginkább nekik szólt a dal a sokoldalú énekes, színész Bereczki Zoltán nőnapi akusztikus koncertjén. Hogy az előadó mennyire népszerű köreikben, mi sem bizonyítja jobban, minthogy az előadásra a környék, vagy mondhatom, a megye lányai-asszonyai az összes belépőjegyet elővételben elkapkodták.
Azért azt reméljük, hogy a kitűnő, felszabadult hangulatuk megalapozásához az előző napon kapott nőnapi virágok, vagy a szeretet, a figyelmesség más jelei is jelentősen hozzájárultak. Ha pedig ez igaz, akkor innen már csak egy apró lépés, hogy az év minden napja nőnap lehessen. Hogy egyszer majd a nemzetközi békét is megünnepelhessük.
Virág mellé vers és zene
A nemzetközi nőnap, a lányok, feleségek, anyák tiszteletére rendezte a Lévay József Városi Könyvtárban 2018. március 3-án 10.00 órától szombat délelőtti irodalmi matinéját a Sajószentpéteri Irodalmi Kör.
Március 8-án minden nő iránt tanúsított tiszteletünk, megbecsülésünk kifejezésének jeleként 1917 (Magyarországon 1948) óta világszerte március 8-án ünneplik a Nemzetközi Nőnapot. A nők egyenjogúságáért folytatott küzdelmekre emlékezve az ENSZ közgyűlése 1977-ben ezt a napot tette meg a nők jogai és a nemzetközi béke világnapjává is.
A nők esélyegyenlőségéért, az ellenük elkövetett erőszak ellen számos területen még ma is van mit tennünk, erről tanúskodik a közelmúltban a közösségi médiában indult, majd világszerte lezajlott #metoo kampány is, amely a filmvilágot rázta meg elsősorban, de felszínre hozta életünk számos más területén is a meglévő problémákat. Magyarország 2014 márciusában aláírta ugyan az Európa Tanács Egyezményét (Isztambuli Egyezmény), a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról, de a parlament kormánypárti többsége folyamatosan lesöpörte az életbe léptetéséről szóló javaslatokat. Itt már el is jutottunk a magyar parlamenthez, a politika minősíthetetlen hangneméhez, és sajnálhatjuk (vagy megérthetjük az okát), hogy ilyen kevés nő vállal benne szerepet.
Teljesítményükkel a világirodalomban szerencsére ennél több elismerést vívtak ki maguknak a nők. Hiszen amíg az összes Nobel-díj tulajdonosainak csupán 4,1%-a nő, ez az arány az irodalmi Nobel-díjasok esetén 31%. Kezdte a sort 1909-ben a svéd Selma Lagerlöf (Nils Holgersson „szülőanyja” – nyolc férfi kollégája után) és zárta a 2015. évi díjazott belarusz Szvjatlana Alekszievics.
Róluk folyt a beszélgetés szombaton délelőtt. És azokról is, akik a magyar irodalom meghatározó alakjaivá váltak, Dukai Takách Judittal kezdve a sort Szabó Magdáig.
Természetesen – és nem csupán születésének 190., halálának 150. évfordulója okán – hosszabban esett szó a „feleségek felesége”, és egyszerre az „elátkozott özvegy”, azaz Szendrey Júlia életéről, akiről kevesen tudják: amellett, hogy Petőfi Sándor múzsája volt, a naplóján túl verseket is írt, tehetséges költőnőként tartották számon. Ezt az elhangzott versei is igazolták.
Miután már néhány napsugár is előmerészkedett a nőket köszönteni, március 9-én 18:00-tól a Sajószentpéteri Művelődési Központban ismét értük, és leginkább nekik szólt a dal a sokoldalú énekes, színész Bereczki Zoltán nőnapi akusztikus koncertjén. Hogy az előadó mennyire népszerű köreikben, mi sem bizonyítja jobban, minthogy az előadásra a környék, vagy mondhatom, a megye lányai-asszonyai az összes belépőjegyet elővételben elkapkodták.
Azért azt reméljük, hogy a kitűnő, felszabadult hangulatuk megalapozásához az előző napon kapott nőnapi virágok, vagy a szeretet, a figyelmesség más jelei is jelentősen hozzájárultak. Ha pedig ez igaz, akkor innen már csak egy apró lépés, hogy az év minden napja nőnap lehessen. Hogy egyszer majd a nemzetközi békét is megünnepelhessük.
Kiss Barnabás
Megosztás Facebook-onVissza