35 év – 35 pillanat(kép) (26.)

A pénz nélküli város

Sorozatunk előző részében a város fejlődésének egyik legnagyobb gátját ismerhették meg: hasznosítható földterület híján vállalkozások betelepítése szinte csak illúzió marad.

A mostani pillanatképünk mögött felsejlik a másik – legnagyobb, és sajnos nem csupán pillanatnyi – gondunk, a települési önkormányzat(ok) örökös alulfinanszírozottsága is, amellyel szinte minden év költségvetésének elkészítésekor szembe kellett (és kell) néznie a települési képviselő-testületnek.

Erről szól a vezető megyei napilap, az Észak- Magyarország 1994. január 11-én megjelent számának cikke is:

„Veszélyben a város megtartó ereje

-Megyénk városai közül Mezőcsát után a második legszegényebb település Sajószentpéter - állapítja meg nem kis keserűséggel Samu István polgármester.

-A többi város mind gazdagabb polgárokat tudhat magáénak, mint mi. Tizennégyezer lakosunkból hatezer inaktív, ezerötszáz pedig munkanélküli. Infrastrukturálisan elmaradtunk a fejlődésben, az elmúlt negyven év alatt igen csekély mértékű fejlesztés valósult meg, érthető tehát az itt élő emberek elégedetlensége. Önkormányzatunk anyagi lehetőségei is korlátozottak, ennek ellenére hitelfelvétel nélkül, szigorú takarékossággal sikerült olyan jelentős fejlesztési forrást kigazdálkodnunk az elmúlt esztendőben, amellyel csökkenteni tudtuk a lemaradást. Harmincmilliós gázberuházásunk eredményeként 570 család tért át a korszerű fűtésmódra. Tizennyolcmillió forintot fordítottunk a szennyvízhálózat bővítésére, amely azért is igen jelentős és fontos feladat, mert - fekvésénél fogva - a város szennyvize veszélyeztetheti a borsodsziráki ivóvíz-kútrendszert. Ezen felül Dusnok településrészünkön is kiépítettük a gázhálózatot, amelyre 108 lakás csatlakozott.

Kisebb beruházásnak számít a cigány klub építése, a városrendezéshez szükséges ingatlanvásárlás, az új és esztétikus buszvárók kialakítása a 26-os út mentén.

Sajnos az engedélyeztetések elhúzódása miatt nem sikerült megkezdeni a lakosság által rég óhajtott Ibolya-telepi vasúti aluljáró építését, amelyre pályázatot is nyújtottak be az útalaphoz. Erre azonban semmiféle támogatást nem kaptak. Egyébként Sajószentpéter valahogy kimarad ezekből a lehetőségekből, a csatornaépítésre se kaptak egy „huncut fillért” se - tájékoztatott Samu István, aki egyébként azt szeretné elérni a parlamentnél, hogy az említett céltámogatásokhoz az önkormányzatok utólag, a beruházások befejezése után is hozzájuthassanak. Így elkerülhető lenne az - ami sajnos több esetben is előfordult már -, hogy az előre felvett pénzt másra fordítsák a városok vezető testületei.

Ebben az esztendőben változatlanul szigorú gazdálkodást terveznek Sajószentpéteren. A működtetésre, fejlesztésre vonatkozó koncepcióikat már kialakították, költségvetésük pontos pénzügyi lehetőségeit ugyan még nem ismerik. Ennek ellenére már eldöntötték, hogy a közalkalmazottak bérbesorolását, annak pénzügyi feltételeit 1994. január 1-től mindenképpen biztosítják.

Nem spórolnak a szociális kiadásokkal sem, már tavaly is 52 milliót fordítottak erre a célra. Idén ennél jóval többre kell számítaniuk, hiszen a munkanélküliek száma ezen a településen is egyre nő. Ennek enyhítésére fontosnak tartják a közhasznú foglalkoztatás bővítését, tavaly 106 embernek teremtettek ilyen módon munkalehetőséget. Ez ugyan jelentős kiadás az önkormányzatnak, de ha igazi tartalommal töltik meg ezt a tevékenységet, akkor megtérül a befektetés. A munkanélküliség felszámolására, csökkentésére egyébként nincs reális esélyük - jelentette ki a város vezetője.

A „kopogtató” vállalkozókat nem tudják fogadni, hiszen letelepítésükhöz szükséges földterületekkel nem rendelkeznek, a város megtartó ereje veszélyben forog.

Talán éppen ezért kiemelten foglalkoznak a fiatalok első lakáshoz való jutásának elősegítésével. Tavaly 51 házaspár kapott kamatmentes kölcsönt lakásépítésre, - vásárlásra összesen mintegy 12 millió forint értékben. Építési telkek kialakítását is tervezik, valamint elkezdték az önkormányzati lakások értékesítését. Az így befolyt összegből 48 lakás építését tervezik. (Jelenleg Sajószentpéteren 170 lakásra várót tartanak nyilván.)

A beruházásokat egyébként a pénzügyi lehetőségeik függvényében rangsorolják, azok kivitelezését versenyeztetik, illetve megvalósításukat szigorúan és folyamatosan ellenőrzik.

Lehetőség szerint hitelt nem vesznek fel, mert - mint mondta a polgármester- a hitel a jövő felélését jelenti.”

Kiss B.