2020. július 1. (szerda) 10:16
Álljunk meg ma egy pillanatra, és emlékezzünk meg az egészségügyben áldozatos munkát végző családtagunkról, szomszédunkról, ismerősünkről és minden ismeretlen embertársunkról. Külön köszönjük az elmúlt hónapok megfeszített, lelkiismeretes munkáját!
2011 óta Július 1-jén ünnepeljük a magyar egészségügyi dolgozókat. 1818-ban ezen a napon született Semmelweis Ignác, akit az anyák megmentőjeként ismernek.
Ki volt Semmelweis Ignác?
Semmelweis Ignác, a gyermekágyi láz okának felfedezője 1818-ban született. Elsőként tekintett a gyermekágyi lázra, mint ami egy fertőzés következménye és nem önálló betegség. Rájött, hogy a kórt maguk az orvosok terjesztik: a boncolásokat is végző nőgyógyászok adják át a szülő nőknek a fertőzést. A megoldást a klórmész-oldatos kézfertőtlenítés bevezetése jelentette, de a felfedezést az akkori orvostársadalom nem támogatta. Más osztályokon kezdetben nem is vezették be a vizsgálatok közötti és az osztályra való belépéskor kötelező klórvizes kézmosást, a kórtermek rendszeres takarítását és szellőztetését, hiába próbálta statisztikákkal is alátámasztani felfedezését. Csak évekkel később, halála után derült fény a felfedezése hasznosságára, amikor Joseph Lister angol sebész módszerét, a karbolsavas fertőtlenítést kezdték használni. Manapság a két módszer kombinációját alkalmazzák a műtéti beavatkozások előtt.Megosztás Facebook-onVissza
A magyar egészségügy napja
Álljunk meg ma egy pillanatra, és emlékezzünk meg az egészségügyben áldozatos munkát végző családtagunkról, szomszédunkról, ismerősünkről és minden ismeretlen embertársunkról. Külön köszönjük az elmúlt hónapok megfeszített, lelkiismeretes munkáját!
2011 óta Július 1-jén ünnepeljük a magyar egészségügyi dolgozókat. 1818-ban ezen a napon született Semmelweis Ignác, akit az anyák megmentőjeként ismernek.
Ki volt Semmelweis Ignác?
Semmelweis Ignác, a gyermekágyi láz okának felfedezője 1818-ban született. Elsőként tekintett a gyermekágyi lázra, mint ami egy fertőzés következménye és nem önálló betegség. Rájött, hogy a kórt maguk az orvosok terjesztik: a boncolásokat is végző nőgyógyászok adják át a szülő nőknek a fertőzést. A megoldást a klórmész-oldatos kézfertőtlenítés bevezetése jelentette, de a felfedezést az akkori orvostársadalom nem támogatta. Más osztályokon kezdetben nem is vezették be a vizsgálatok közötti és az osztályra való belépéskor kötelező klórvizes kézmosást, a kórtermek rendszeres takarítását és szellőztetését, hiába próbálta statisztikákkal is alátámasztani felfedezését. Csak évekkel később, halála után derült fény a felfedezése hasznosságára, amikor Joseph Lister angol sebész módszerét, a karbolsavas fertőtlenítést kezdték használni. Manapság a két módszer kombinációját alkalmazzák a műtéti beavatkozások előtt.Megosztás Facebook-onVissza