A szabadtéri égetés szabályai

A szabadtéri égetés szabályai

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kazincbarcikai Katasztrófavédelmi Kirendeltség tájékoztatása a szabadtéri égetés szabályairól.

Kommunális (háztartási) hulladék égetés szabályai

A levegőtisztaság-védelmi ügyekben eljáró hatóságok hatáskörét a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 36. § -a határozza meg. A R. 36. § (1) bekezdése alapján főszabály szerint az elsőfokú hatósági jogkört a - (2)-(5) bekezdésében foglalt kivételekkel - a területi környezetvédelmi hatóság gyakorolja a levegőtisztaságvédelmi ügyekben, azaz a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Természetvédelmi Osztálya (továbbiakban: Kormányhivatal). A R. 36. § (2) bekezdése határozza meg azokat az eseteket, amikor a járási környezetvédelmi hatóság jár el elsőfokon a levegőtisztaság-védelmi ügyekben. A R. 36. § (2) bekezdésének e) pontja az alábbiak szerint rendelkezik: „A járási környezetvédelmi hatóság a nem gazdálkodó szervezet által működtetett diffúz légszennyező forrással kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyben jár el első fokon.”

Amennyiben természetes személy (nem gazdálkodó szervezet) által meggyújtott szabadtéri tűzeseteknél, ha kommunális hulladék, szemét égett, a területileg illetéke katasztrófavédelmi kirendeltség (Kazincbarcikai Katasztrófavédelmi Kirendeltség – a továbbiakban: Kirendeltség) tájékoztatja a Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Járási Környezetvédelmi Hatóságát, mint a hatáskörrel rendelkező környezetvédelmi hatóságot. Ellenkező esetben (gazdálkodó szervezet végez nyílt téren hulladékégetést) a Kormányhivatal rendelkezik hatáskörrel a hatósági eljárás lefolytatására. Tehát ha például hulladéklerakó udvar szabadtereinél, hulladékgazdálkodási létesítményben keletkezett a tűz, akkor a Kirendeltség tájékoztatja a Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályát, mint a hatáskörrel rendelkező területi környezetvédelmi hatóságot. A R. 27. § (2) bekezdése rögzíti a hulladék égetés tilalmát. A R. 34. § (1) bekezdése alapján a területi környezetvédelmi hatóság vagy a járási környezetvédelmi hatóság a levegővédelmi követelményt megsértő természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére, a jogsértő tevékenység megszüntetésére, illetve a mulasztás pótlására való kötelezéssel egyidejűleg, - ha jogszabály másként nem rendelkezik - levegőtisztaság-védelmi bírságot szab ki.

 Vágástéri hulladék égetés

Az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet (a továbbiakban: ÖM rendelet) 9. § (4) bekezdése szerint a vágástéri és egyéb fahulladék, továbbá faszén és mész égetése a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatósághoz (Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság – a továbbiakban: Igazgatóság) történő bejelentést követően végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységként. Az ÖM rendelet) 9. § (5) bekezdése alapján az égetést az erdőgazdálkodó által megbízott személy irányítása mellett, az erre a munkára vonatkozó tűzvédelmi oktatásban részesült személyek végezhetik szélcsendes időben. Az égetés helyszínén a tűz jelzésére alkalmas eszközt kell készenlétben tartani.  Az ÖM rendelet) 9. § (6) bekezdése értelmében az égetést akkor lehet elkezdeni, ha a vágástéri hulladék a faállomány szélétől legalább 30 méterre halomba van rakva, és körülötte  legalább 2 méter széles, éghető anyagoktól mentes tűzvédő sávot alakítottak ki. Továbbá az ÖM rendelet) 9. § (7) bekezdésében foglaltak alapján az égetés helyszínén a tűz tovaterjedésének megakadályozására alkalmas, megfelelő mennyiségű tűzoltóeszközt kell készenlétbe helyezni.

 Avar, kerti hulladék égetés

 Az avar és kerti hulladék égetés szabályait a jegyző - a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény felhatalmazása alapján - önkormányzati rendeletben szabályozza. A szabályozás kiterjedhet a belterületi, a zártkerti és esetlegesen a külterületi ingatlanokra Az önkormányzat rendeletének hiányában a növényi hulladék égetéssel történő megsemmisítése a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) és a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény szerint tilos!

Amennyiben az önkormányzati rendelet nem engedélyezte a szabadban a növényi zöldhulladék égetését, a tűzesetről a Kirendeltség tájékoztatja az égetés helye szerinti illetékes település jegyzőjét. Szabadtéri tűzeseteknél, ha az égetés tűzvédelmi szempontból jogszabályt sértett, a Kirendeltség tájékoztatja a Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi és Iparbiztonsági Hatósági Főosztályát, mint a hatáskörrel rendelkező tűzvédelmi hatóságot. Az  Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 226. § (1)-(2) bekezdés szerint: „Az olyan füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységet, amely összetéveszthető a valós tűzesettel, az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenység végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi  koordinátákkal,  ímmel vagy helyrajzi számmal megadott helyét, a kapcsolattartó telefonos elérhetőségét és lakcímét vagy tartózkodási helyét.

”A Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a  öztisztaságról szóló 8/2025 (III. 24.) önkormányzati rendelkezése szerint „Az ingatlanok használata során keletkezett avar és kerti hulladékok (lomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradvány) égetése tilos.”

 Nádégetés

 A természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés c) pontja szerint a Kormány természetvédelmi hatóságként a vármegyei  Kormányhivatalt jelöli ki.  A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § (1) bekezdése alapján természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához és a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez. A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet 9. § (5) bekezdése szerint „A nádaratás csak vegetációs időn kívül és csak úgy végezhető, hogy a nádas termőképessége és állománya ne károsodjon. A nádas égetése csak kivételesen, a környezetvédelmi és természetvédelmi és egyéb  jogszabályok előírásaira figyelemmel, illetve a jogszabály szerint szükséges hatósági engedélyekkel végezhető.