Lévay (és a vers) ünnepe a könyvtárban

Lévay József, a reformkori irodalom és közélet kiemelkedő alakja születésére – a hagyományoknak megfelelően ebben az évben is – Lévay napok című rendezvénysorozattal emlékezik a harmincnégy évvel ezelőtt városi rangját visszanyert egykori szülőfaluja, Sajószentpéter.

A november 14-e és 19-e közötti ünnepi hét rendezvényeinek egyik helyszíne a Lévay József nevét viselő városi könyvtár, melynek emeleti nagytermében a dokumentumokból rendezett kiállítás segítségével kísérhetik végig a költő-politikus életútját az érdeklődők. A születési, iskolai dokumentumok mellett látható több közismert és néhány ritkábban látható portré Lévay különböző életszakaszaiból, fényképek a családjáról, és a családi fészekről.

Hangulatában ennél a tárlatnál megfelelőbb környezet nem is várhatta volna a kazincbarcikai tankerület iskoláiból az ünnepi hét első rendezvényeként november 16-án 14 órakor kezdődő Lévay szavalóversenyre a Pécsi Sándor Művelődési Ház felújítási munkái miatt szép számban idesereglett fiatalokat.

A versek elhangzása után a két kategória zsűrijének döntése alapján az alábbi eredmények születtek:

A 4.-5-6. osztályos kategóriában (22 versenyző) a képzeletbeli dobogón az alábbi sorrend alakult ki:
I.:  Malik Norina (Sajószentpéter Kossuth, 6. o.)
II.: Csóka Tiffany (Berente, 6. o.)
III. Borbára Milán (Sajószentpéter Hunyadi, 6. o.)
Különdíjban részesült: Bácsa Zsófia (Dédestapolcsány, 5. o)         

A 7.-8. osztályosok kategóriájában (17 jelent megjelent versenyző) a zsűri döntése alapján a sorrend:
I.: Szomor Panna (Parasznya...7. o.);
II. Rozgonyi Anna (Parasznya, 7. o.);
III. Geiszerhaldt Nikol (Kazincbarcika Pollach - Ádám, 8. o.)
Különdíjban részesült: Csóka Szilveszter (Berente, 7.o.)

Azonban a mai napon mindenki nyertes lett: a szavalók, a tanáraik, a zsűrik, a szervezők a remek előadások után mind-mind nagyszerű élményekkel gazdagabban távozhattak. Mint a díjkiosztásnál a zsűri tagjai értékelésükben is elmondták: köszönet illet minden egyes versenyzőt, aki felkészült erre a megmérettetésre, és lámpalázát (kevésbé, vagy teljesen) legyőzve bátran elő is adta a felkészítőikkel együtt kiválasztott, szinte kivétel nélkül mindig egyéniségükhöz illő költeményt, és ezzel valóban Lévay és a vers ünnepévé varázsolták a csütörtök délutánt.  Örömet okozva saját maguknak és az őket hallgató „közönségüknek” is.

Köszönet illeti őket azért is, hogy sok felnőttnek példát mutattak az értelmes magyar beszédből. Mint ahogyan a majd’ két évszázada született Lévay József is tette a maga korában. Reméljük, hogy a költők gondolatait, érzelmeit közvetítő szép, tiszta magyar nyelvet megőrzik, ápolják, hogy felnőve majd tovább adhassák a gyerekeiknek, és azt is, hogy egy év múlva visszajönnek hozzánk újra megmutatni tehetségüket.  

Kiss B.