Pünkösd ünnepe

A keresztény emberek két legjelentősebb ünnepe a karácsony Jézus születése (karácsony), és feltámadása (húsvét). Az utóbbi ünnepkört húsvét után ötven nappal (pontosabban a hetedik vasárnapon, és hétfőn) tartott pünkösd (görög neve pentekoszté = ötvenedik) zárja le. Amely emiatt szintén (május 10-11. és június 13-14. közé eső) változó ünnep, így ez évben május 28-29.

Neve a történelem folyamán többször változott, Jézus korában a zsidók Sínai-hegyen kapott törvénye (sávout), a valóban kőbe vésett (korunkban mégis egyre önkényesebben értelmezett) tízparancsolat – egyiptomi kivonulás utáni 50. napon történő – kihirdetésének emléknapja volt, később a Szentléleknek a tanítványokra, az apostolokra történő kiáradásának ünnepe lett. 

Jézus kereszthalála után szétszéledt követői Jeruzsálemben újra összegyűltek, és az áruló Júdás helyére Mátyást választották meg a tizenkettedik apostolnak. Jézus a feltámadása utáni negyvenedik napon, a mennybemenetele előtt megismételte ígéretét:

„megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek Jeruzsálemben s egész Júdeában és Szamáriában, sőt egészen a föld végső határáig”.

Ezt követően a Szentlélek eljövetelére várakozás és készülődés kilenc napja következett imádsággal és böjttel, majd elérkezett pünkösd napja, amikor

„… ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket…

Péter azonban előállván a tizeneggyel, felemelé szavát, és szóla nékik: Zsidó férfiak, és mindnyájan, kik lakoztok Jeruzsálemben… Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát.” 

A csoda hatására egyetlen nap alatt háromezren tértek és keresztelkedtek meg, ezzel valójában megalakult az első egyház, és így lett pünkösd az egyház születésnapja. Az ünnephez története során számos hiedelem, népszokás (mint a pünkösdölés, a pünkösdi király választása, a mátkálás), valamint szimbólum (lángnyelv, galamb, vagy a piros pünkösdi /bazsa/rózsa) kapcsolódott. Hazai kultúrkörben a legismertebb pünkösdi esemény a – számos magyar zarándokkal – ma is zajló csíksomlyói búcsú.

Kiss B.