Sajószentpéter anno (57. rész)

A Sajószentpéteri Földmívesszövetkezet megalakulása

Az előző részben egy újságcikk megidézésével már szót ejtettünk a mezőgazdasági szövetkezetek szervezéséről. Maradva ennél a témánál, ide kívánkozik most a településünk első téeszének megalakulásáról közzétett hivatalos közlemény, amely a Központi Értesítőben 1946. december 26-án jelent meg:

„Sajószentpéteri Földmívesszövetkezet

 
Miskolci tvszk 1946. XI. 13. Ct 1866/2.—1946. 1868/1.

—Ez a korlátolt felelősségű szövetkezet az 1946. évi október hó 13. napján tartott alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályok szerint az 1945. évi VI. tc. és a 131.000/1945. F. M. sz. rendelet alapján keletkezett.

Székhelye: Sajószentpéter.

A szövetkezet célja, hogy a tagoknak egyéni tulajdonukat alkotó ingatlanukon folytatott okszerű gazdálkodását, a termeléshez szükséges beszerzéseket, a termények feldolgozását és értékesítését a kölcsönösség és a szövetkezeti ügyvitel előnyeinek biztosításával elősegítse, a tagok gazdasági, társadalmi és művelődési érdekeit egyébként is szolgálja.

A szövetkezet feladata, hogy céljának megvalósítása érdekéhen az igénybevett dr. Dadányi Sándor, Ragályi Miklósné, és dr. Vladár Ervin-féle birtokhoz tartozó, kisajátított, de egyéni juttatás céljára fel nem használható gazdasági felszerelést, gépeket, mezőgazdasági ipari üzemeket, gazdasági épületeket és cselédlakásokat, szövetkezeti ház céljára juttatott közérdekű telket, szövetkezeti célra juttatott parkot, kastélyt, lakóházat, osztatlanul maradó rizsföldeket, továbbá mindazokat a javakat, amelyek a fennálló, vagy ezután hatályba lépő földbirtokpolitikai jogszabályok értelmében szövetkezeti tulajdonba jutnak, átvegye, kezelje, és tagjai javára hasznosítsa.

A szövetkezet a mezőgazdasági ipari növények (cukorrépa, kender, rost- és olajlen, rizs, napraforgó stb.) vagy más mezőgazdasági termények termelésének előmozdítása, illetőleg a külön jogszabályokban megállapított termelési kötelezettség teljesítésének megkönnyítése céljából az érdekelt tagok hozzájárulásával az egyéni vagy közös gazdálkodás irányítását és vezetését is elláthatja, termelési szerződések létesítésében közreműködhetik, azok létrejövetelét közvetlen kötelezettség vállalásával elősegítheti.

A szövetkezet tagjai termelési érdekeit előlegek és kölcsönök folyósításával is szolgálhatja, főleg az alapszabályok 48. §-ában meghatározott módozatok mellett. A szövetkezet tagjai szükségletének fedezésére nem tagoktól is vásárolhat, a tagjai által neki átadott terményeket pedig nem tagok részére is eladhatja.

Amennyiben üzletét ezen kívül nem tagokra is kiterjeszti, erről elkülönített könyvelést kell vezetnie.

Tartama: határozatlan idő.

Üzletrésztőkéje a tagok által jegyzett üzletrészekből alakul. Egy üzletrész névértéke 2, azaz kettő forint, mely a belépéskor készpénzben azonnal fizetendő. A tag a szövetkezet kötelezettségeiért üzlet része értékének ötszörös összegig felelős.

Az igazgatóság legalább 3 és legfeljebb 5 tagból áll. Az alakuló közgyűlés által megválasztott első igazgatóság tagjai: Bencs Géza, Sinkó József, Makranczi Lajos, Bilonka Mihály és Üsztök Péter sajószentpéteri lakosok.

A szövetkezet cégének jegyzésére jogosultak:

1. a) az igazgatósági tagok,
2. b) a csoportok intézőbizottságának az igazgatóság által cégvezetői jogosultsággal felruházott tagjai,
3. c) azok, akiket az igazgatóság cégvezetőkké kinevez.

A szövetkezet cégének érvényes jegyzéséhez az szükséges, hogy a szövetkezetnek írott, nyomtatott, vagy bélyegzővel előnyomott cége mellé a felsoroltak közül ketten, még pedig a b) és c) pont alattiak „per procura” [nevében – KB] szavak jelzésével jegyzik a törvényszéknél bejegyzett aláírásukat. A b) és c) pont alattiak köréből csak az aláírások egyike származhatik.

A szövetkezet hirdetményei a Budapesten megjelenő Szabad Nép című lapban tétetnek közzé.

Okmánytári szám: 864. X. kötet. 491 lap.) (1946-52.)”

 Kiss B.

Kép forrás: Péteri Páholy