Sajószentpéter anno (66. rész)

Farsang a kaszinóban

Sajószentpéter néhány száz évvel ezelőtti farsangi hagyományairól egy korábbi részben már írtunk, de időzzünk még egy kicsit a tavaszvárás ünnepénél, nézzük meg, hogyan mulattak Sajószentpéteren farsang idején majd’ egy évszázaddal ezelőtt, Horthy Miklós kormányzóságának tizedik évében.

Ehhez a Miskolci Hírlap 1930. március 05-én megjelent számát hívjuk segítségül:

„A miskolci Polgári Kaszinó műsoros előadása Sajószentpéteren

Farsang utolsó szombat estéjén, március elsején sok kedves, vidám, örömteli órát szerzett Sajószentpéter és vidéke közönségének, sőt a szépszámú miskolci kedves vendégeknek is az a változatos, gazdag műsoros előadás, melyet a Miskolci és a Sajószentpéteri Kaszinók állítottak egybe.

Már mindjárt a Sassy Csaba finom humorú Prológja, mely a Makláry Jolánka kiváló előadásában minden sorában végtelen kedvesen érvényesült, vidám jókedvre hangolta az utolsó ezidei farsangi est közönségét.

Meglepő fegyelmezettséggel s igen nagy zenei gyakorlottsággal mutatkozott be a Miskolci Polgári Kaszinó saját tagjaiból alakult zenekara Gnaudt Béla karnagy vezetése mellett. Szép hazafias, irredenta színezetet kölcsönzött az estélynek, amely éppen a kormányzót is akarta ezáltal tízéves jubileuma alkalmából ünnepelni, a Makláry Katóka mély érzéssel előadott gyönyörű szavalata Terstyánszky Ilonka kiváló zongorakísérete mellett, kik Szigethy Ferencnek Üzennek a magyar harangok … Árokszállássy János által zenésített melodrámáját adták elő.

Felejthetetlenül szépek voltak Várady Aladár nótái, melyeket Frank Dezső énekelt az ő megszokott, de mindig nagy hatást kiváltó csengő baritonján. — a dalokat maga a szerző játszotta zongorán. Kacagtató jeleneteivel, sokáig emlékezetes marad a Majd a jegenye bohózat egy felvonásban, melyet a műkedvelőket felülmúló ügyességgel és rátermettséggel adtak elő Miskolcról Ágoston Éva, Borítás Lilla, Zachár Margit, dr. Fejér Hadur, Gyurkó Gyula, Török József. Ezután ismét a Miskolci Kaszinó zenekarát hallgattuk nagy élvezettel, mely akkor magyar nótákat és műdalokat adott elő. Művészi szép énekléséért sok tapsot kapott Hauke Olgi, aki szintén magyar dalokkal gyönyörködtette a hallgatóságot; a dalokat Terstyánszky Ilonka kísérte finom zongorajátékával. Újból egyfelvonásos bohózat következett ezután A motor címmel, melynek komikus bonyolultságot feltüntető jelenetei számtalanszor ragadták nagy tetszést kifejező általános kacagásra a jól mulató közönséget. Szereplők voltak Miskolcról: Gogh Margit, Jancsó Dénes, Peiker Ferenc, Polónyi István, Török József. Színesen látványos volt s zenéjével is gyönyörködtető a zenés allegória, mely szintén a kormányzói jubileumért volt műsoron. Gyönyörű szép képet nyújtott a megkoszorúzott Horthy-képet a zene hangjai alatt tartó három magyar ruhás leány: Dudra Aranka, Dudra Etuska és Ruszkay Baba. A mindvégig kitűnően sikerült nagyon nívós műsort a Miskolci Polgári Kaszinó záróindulója fejezte be.

Műsor után tánc volt, táncszünetben szépségversenyt rendezett a Sajószentpéteri Kaszinó rendezősége. Az első díjat Hauke Olgi, a második, díjat Elszner Iluska, a harmadikat Makláry Katóka úrleányok nyerték.

Az egész kitűnően sikerült műsoros estély rendezéséért Bárány Gyulát, a Miskolci Polgári Kaszinó háznagyát illeti a legtöbb elismerés.”

Kiss B.