Sajószentpéter anno (76. rész)

Volt egyszer egy kisvasút

Sajószentpéter ma élő lakói közül egyre kevesebben hallottak arról, hogy egykor a Pitypalatty-völgy meghatározó közlekedési eszköze a Harica-völgyi kisvasút volt, amely ma már csupán az emlékekben él. Szinte elképzelhetetlen, de a megépítése a maga idejében hatalmas fejlődésnek számított ahhoz képest, hogy azt megelőzően a környező aknákban kitermelt szenet lovaskocsikkal szállították a sajószentpéteri állomásra, és az üveggyárba. Ezért határozta el a Sajókondói Kőszénbánya Rt. egy 760 mm nyomtávú külszíni bányavasút építését a Harica völgyben Sajószentpéterig, amelyet korlátozásokkal személyszállításra is igénybe lehetett venni, sőt az 1945-ig a szén szállításában érdekelt bányatársaságok üzemeltetésében álló vasút az államosítások következtében 498. számú vonalként a MÁV kezelésébe került.

A kezdetekről a Borsodvármegye Hivatalos Lapja számolt be 1921. május 19-én megjelent 20. számában:

„Borsodvármegye közigazgatási bizottságától. 892 kb. 1921. szám.

HIRDETMÉNY.

A Sajókondói Kőszénbánya Részvénytársaság Sajószentpéter, Sajókápolna, Lászlófalva, Radostyán és Kondó községek határában az általuk létesítendő iparvasut céljaira igénybeveendő földterületekre a kereskedelemügyi m. kir. miniszter az 1921. évi április hó 20-án 53.003—13. sz. alatt kelt rendeletével a kisajátítási eljárást elrendelte.

E célból Borsodvármegye közigazgatási bizottsága az 1881. évi XLI. t.-c. 33. §-ai értelmében Kozma Elek elnöklete alatt egy bizottságot küldött ki és a helyszíni eljárás határidejét a Sajószentpéter község határában levő földterületekre 1921. évi május hó 31-ike napjának d. e. fél 9 óráját Sajószentpéter község házához; Sajókápolna község határában levő földterületekre május hó 31-ik napjának délutáni 3 óráját és a következő napot, Sajókápolna község házához; Sajólászlófalva község határában levő földterületekre június hó 2-ik napjának d. é. 9 óráját Sajólászlófalva községházához, Radostyán község határában levő földterületekre június hó 3-ik napjának d. e. 9 óráját Radostyán község házához és Kondó község határában levő földterületekre június hó 4-ik napjának d. e. 9 óráját Kondó község házához tűzi ki.

Ennélfogva felhivatnak mindazok, akik a kisajátítás tárgyát képező és a kisajátítási terv és összeírásban Sajószentpéter, Sajókápolna, Lászlófalva, Radostyán és Kondó községekre vonatkozó ingatlanok tekintetében érdekelve vannak, hogy a fent kitűzött tárgyalási napokon személyesen, vagy megbízottjuk által annál is inkább jelenjenek meg, mivel a bizottság a kisajátítási terv megállapítása felett az idézett törvénycikk 34. §-a alapján akkor is érdemben határoz, ha az érdekeltek közül a tárgyaláson senki sem jelenik meg.

A szóban levő kisajátításokra vonatkozó tervek és kimutatások a fent jelzett községházaknál a tárgyalást megelőző 15 napon át közszemlére lesz kitéve, ahol az érdekeltek által megtekinthetők.
Kelt Miskolczon, 1921 május 10.
Halasy, főispán.”

Nem csak gazdasági, de politikai szempontokból is nagyon fontos lehetett a kisvasút kiépítése, hiszen annak ellenére, hogy a kisajátítások végleg lezárultak volna (nincs új a nap alatt!), az építkezést megkezdték. Erről a Miskolci Reggeli Hírlap 1921. június 09-én megjelent lapszáma tudósította a megye közvéleményét:

„Új vasút. A Kondói Kőszén­bánya Részvény társulat Sajószentpétertől Kondóbányáig rendes nyomtávú vasútvonalat épít. A vasút körülbelül 6 km hosszú lesz és Sajószentpéteren kívül Sajókápolna, Lászlófalva és Radistyán községek határait fogja érinteni. Ezen határokat illető kisajátítási tárgyalások a múlt héten voltak Kozma Elek főügyész vezetésével. A tárgyalások a mult hét végén fejeződtek be, és miután a legtöbb érdekelttel megegyezni nem tudtak, bírói kisajátítás fog létrejönni. Ennek dacára a vasút építését ma meg­kezdték.”

Kiss B.

Fotó forrás: Péteri Páholy