Sajószentpéter anno (80. rész)

Megszűnt a sajószentpéteri járás

Az ország második világháború utáni újjáépítésével párhuzamosan zajlott az új politikai rendezer kiépítése, és a közigazgatás szovjet mintára történő újjászervezése, a tanácsrendszer létrehozása is.

Alighogy elhallgattak a fegyverek, már 1945-ben megkezdődött az új megyerendszer kiépítése, azonban ezek az intézkedések még nem reformot jelentettek, csupán az új államterület miatti apróbb kiigazításokat, valójában az 1938 előtti állapot visszaállítását. Az ettől való elszakadást már előre vetítette az 1949. augusztus 20-i „vármegye” név (amelyet napjaink urai azóta már haló poraiból reinkarnáltak) megszüntetése, hogy aztán elsőként 1950. január 1-étől a megyerendszer, azt követően a járási rendszer alakuljon át. Sok helyen a helyi érdekekre nézve fájdalmas döntések árán, így Sajószentpéteren is, ahol a járási székhelyi rang elvesztése a település – a magyar történelemben betöltött szerepével kivívott – jelentőségének csökkenését hozta magával.

Az „ítéletet” a Magyar Közlöny 1950. május 20-án megjelent számában olvashatták:

„A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának 144/1950. (V. 20.) M. T. számú rendelete
a járások területének rendezéséről.

…

(3) Megszűnnek a következő járási közigazgatási egységek:
…

4. Bódvaszilasi járás (Borsod-Abaúj-Zemplén megye),
   5. Gönci járás (Borsod-Abaúj-Zemplén megye),
   6. Mezőkeresztesi járás (Borsod-Abaúj-Zemplén megye),
5. Sajószentpéteri járás (Borsod-Abaúj-Zemplén megye),

…”

[4.: az Edelényi járásba olvadt; 5.: az Abaújszántói és a Sátoraljaújhelyi járás között felosztva; 6.: a Mezőkövesdi járásba olvadt; 7.: a Miskolci és a Putnoki járás között felosztva – a szerk.]

A Friss Ujság 1950. május 31-én megjelent száma már a száraz tényen túl némi magyarázattal is szolgált:

„Június 1-én lépnek életbe az új járási határok

Március 15-én fejeződött be a megyék területi átszervezése, amelynek során a kormányzat az ország területét az eddigi 25 megye helyett 19-re osztotta fel. A megyehatárok rendezése után mód nyílt a járási határok rendezésére is.

A járások új területi beosztásánál elsősorban
az volt a döntő elv, hogy minden egyes járási székhely a dolgozók számára könnyen megközelíthető, és a járáshoz tartozó községek természetes gazdasági és közlekedési gócpontja legyen.

A múltban sok kirívó eset volt arra, hogy egyes községek lakosai csak nehéz és hosszadalmas utazással közelíthették meg járási székhelyüket. Így például Borsod megyében Dédes község lakói, ha járásuk székhelyére, Sajószentpéterre akartak vasúton utazni, akkor előbb át kellett utazniok Ózdon, majd át kellett szállniok Putnokon. Tehát két járási székhelyet érintettek utazás közben, amíg saját járásuk székhelyére érkeztek.
Most ezt az állapotot megszüntették: a sajószentpéteri járáshoz tartozó községeket a putnoki, illetve a miskolci járásokhoz csatolták.

A járásrendezés során figyelemmel voltak a Balaton déli partján fekvő területek továbbfejlődésére is. A déli partvidéken eddig nem volt járásszékhely. Most Siófok székhellyel új járást szerveztek.

A járások új területi beosztása
nemcsak megkönnyíti a tanácsok eredményes munkáját, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a dolgozók az eddiginél fokozottabb mértékben vehessenek részt a közigazgatás munkájának irányításában és ellenőrzésében.

Az új területi beosztás június 1-én lép életbe.”

Kiss B.