Sajószentpéter anno (81. rész)

Ó, ió, ció…vakáció

Eljött végre az évzárók ideje, lassan elcsendesül az iskolák környéke. Reméljük, nemsokára itt lesz az igazi nyár is, amikor a diákok már valóban „felhőtlen” örömmel élvezhetik a jól megérdemelt vakációjukat. A téma aktualitása miatt sorozatunkban most mi is abba – a napjainkban sokak által újra kedvelt – korba megyünk vissza, amikor az év végén az iskolásoknak számot kellett adni tudásukból a tanítók mellett a szülők, és a nagyközönség előtt is.

A nyolcvankilenc évvel ezelőtt – 1934. június 06-án -, a ma már csupán az emlékekben élő sajószentpéteri Levente téren megrendezett iskolai ünnepségről a Miskolcon megjelenő Reggeli Hírlap is tudósította nagyérdemű olvasótáborát:

„Torna és énekünnepély Sajószentpéteren

Június 3-án délután 4 órai kezdettel tartották meg a sajószentpéteri elemi iskolák a levente sporttéren ezévi torna és énekbemutatójukat. Mintegy 400 gyermek vonult fel a kétezer főnyi közönség előtt.

A közönség soraiban ott láttuk vitéz Borbély Maczky Emil főispánt és nejét, továbbá dr. Dezseőffy Aurél országgyűlési képviselőt, Szepessy Gyula járási főszolgabírót, Kolumbán Lajos kir. tanfelügyelőt, az egyházak lelkészeit, a járási testnevelési vezetőt, a község és a hivatalok vezetőit, sok másokat, akik érdeklődnek a tanügy iránt.

A Hiszekegy elhangzása után Pazonyi Elek Imre kir. közjegyző, elemi iskolai gondnoksági elnök üdvözölte a megjelenteket és jelt adott az ünnepély megkezdésére. Ezután együttes szabad- és botgyakorlatok peregtek le Kálvin József állami iskolai igazgató sípjelére, melyeket a közönség tapssal kísért. Majd az énekbemutató következett. Az iskolák szebbnél szebb külön játékos és ritmikus mutatványokkal, magyar tánccal lepték meg a nézőket.

Végül a zárt sorokban felállott csapatok előtt Kolumbán Lajos kir. tanfelügyelő mondott lelkes, buzdító záróbeszédet. Megköszönte munkatársainak, a tanítóknak buzgó fáradozását, annak a hitének adott kifejezést, hogy csak az ilyen munka hozza meg Magyarország feltámadását. Megköszönte az előkelőségek és a közönség támogató megjelenését s örömének adott kifejezést a jól sikerült ünnepség felett.

A Himnusz elhangzása után díszmenetben vonultak el a tornászok a kir. tanfelügyelő és a közönség sorai előtt.”

 Kiss B.

Fotó forrás: Péteri Páholy (Levente tér)