Sajószentpéter anno (95. rész)

Tűz az üveggyárban

Az üveggyár történetében sajnos jó néhány kisebb-nagyobb tűzesetet is feljegyeztek. Az egyik komolyabb károkkal járó eseményről a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap 1941. október 31-én megjelent számában olvashattak:

„Leégett a sajószentpéteri üveggyár raktárépülete

A kár meghaladja a 300 ezer pengőt

Miskolc, október 30. Az elmúlt éjszakán tűzriadalom verte fel Sajószentpéter nagyközség csendjét. Megszólaltak a vészharangok és a község lakói riadtan futottak ki az utcára. A községben levő üveggyár egyik épülete állott lángokban.

Éjjel fél 3 órakor a generátor üzemben dolgozó munkások észrevették, hogy a gyártelepen az egyik épületből, ahol drága üzemanyagok voltak, lángok és sűrű füst csapnak ki. Nyomban felköltötték a gyár vezetőségét és a gyári házi tűzoltóságot és teljes erővel megkezdték az oltási munkálatokat.

A nagy raktárépület menthetetlen volt és minden igyekezet odairányult, hogy a tűz terjedését megakadályozzák, nehogy a milliókat érő gyártelepet veszedelem érje.

A miskolci tűzoltóság a gömöri pályaudvarról kapta éjszaka 3 óra előtt a telefonértesítést, amelyben a Sajóecsegről kapott telefonközlés alapján felhívták a tűzoltóságot, hogy a legsürgősebben vonuljon ki Sajószentpéterre. A miskolci hivatásos tűzoltósági Glós Károly kerületi tűzrendészeti felügyelő vezetésével vonult ki a tűzhöz, ahol Nagy Lajos parancsnokkal együtt állították be a tűzoltóságot az oltási munkába.

Itt már erős munkában volt a gyári tűzoltóság Gula József vezetésével és most már, együttes erővel fogtak a veszedelem elfojtásához. Később megjelent a barcikai villamosüzem tűzoltósága is, mely szintén részt vett az oltásban. Órákig tartó megfeszített munkával sikerült a tűz terjedését megakadályozni, a raktárt azonban nem sikerült megmenteni. Megjelent a tűznél még a hajnali órákban Szathmáry Király Géza vármegyei tűzrendészeti felügyelő is, aki a szükségessé vált intézkedéseket megtette.

A tüzet csütörtök délelőttre sikerült eloltani. A miskolci tűzoltók a derekasan végzett munka után csütörtökön délben tértek vissza Miskolcra. A kár meghaladja a háromszázezer pengőt. Megindult a vizsgálat a tűz okainak kiderítésére.”

*

Az Assicurazioni Generali Budapest biztosító helyszínen felvett adatok alapján készült, 1941. december 2.-án kelt kárjegyzőkönyvében megállapította, hogy a lángok egyszerre több épületben (anyagraktár, laboratórium, a csomagoló, fonodai műhelyek) lobbantak fel, amelyek mind szinte porrá égtek.   A nyomozásról kiadott hivatalos jelentésében csendőrség és a politikai rendőrség sem találta meg a tűz keletkezésének okát. A végleges kárkimutatás szerint több mint 20 vagon (75 475 kg félfehér és 124 696 zöld) üvegáru semmisült meg melynek értéke mintegy 150 000 pengő. Az anyagraktárban 233 286, a berendezési tárgyakban 20 771 pengő kár keletkezett, ezt valamelyest csökkentette a még értékesíthető üvegáru 100 000 pengőre becsült értéke.

Kiss B.